Burkolási és használati tanácsok

Burkolás házilag

Régi kiöregedett konyhájuk fiatalítását legtöbben a bútor kicserélésével kezdik. Akár így, akár csak a szekrényajtók cseréjében gondolkodunk, érdemes rászánni magunkat a burkolat megújítására is. A konyhában gyakran elegend? a pult feletti kb 60 cm-es sávot burkolni, így aránylag kevés fali csempére van szükség és lehetséges, hogy néhány dekorcsempe is belefér a költségvetésbe. A burkolást akár a konyhabútor beszerelését követ?en is elvégezhetjük, amikor már mindennek pontosan kialakult a helye.
Sokan szeretik a falburkolattal összhangban a munkapultot is csempével burkolni. Ehhez jó alapot biztosítanak a kis tömeg?, vékony, ugyanakkor igen er?s speciális épít?lemezek, melyek alkalmasak arra, hogy csemperagasztóval közvetlenül ráburkolhassunk. Ha igazán igényes épített pultot szeretnénk, szebbnél szebb kerámia profilok, hajlatidomok állnak rendelkezésünkre, melyekkel a legapróbb részletet is elegánsan, ugyanakkor m?szakilag kifogástalanul oldhatjuk meg.
Konyhában igen divatos az apróbb osztású, 10x10 cm-es csempe. Ennek ára azonban borsosabb és burkolása is igen munkaigényes. Jó alternatíva a valóságban 20x20 cm-es, de osztott felület? csempe, melyr?l fugázás után még az avatott szem is nehezen veszi észre, hogy nem apró lapokból burkoltuk.
Akár házilagosan, akár szakember segítségével látunk hozzá a burkoláshoz, annak érdekében, hogy a végeredménynek felh?tlenül örülhessünk, néhány dologra érdemes nagyobb figyelmet fordítani.
Miel?tt elindulunk anyagbeszerz? körutunkra, a burkoláshoz szükséges csempe és padlólap mennyiségét még otthon, a helyszínen számoljuk ki. Akár darabra, akár négyzetméterre, de mindenképpen hagyjunk 5-10% tartalékot a vágási, törési veszteségek fedezésére. Egyszerre vásároljuk meg a teljes mennyiséget, mert ekkor biztosak lehetünk abban, hogy ugyanabból a gyártási sorozatból kapjuk. Ugyanazon típusú csempének a különböz? gyártásból származó darabjai eltér? színárnyalatúak és méret?ek lehetnek. Jó, ha néhány darabot el tudunk raktározni a kés?bbi id?kre. Cs?törés vagy bármilyen kis sérülés esetén nagyon nehéz, s?t néha lehetetlen pótlást beszerezni az évekkel el?bb vásárolt burkolathoz.
Mindig tartsuk szem el?tt, hogy a burkolat katalógusában, csomagolásán feltüntetett méret (20x20, 30x30 stb) névleges méretet jelent. A lap tényleges mérete ett?l több milliméterrel is eltérhet (pl 19,8x19,8 cm), de szállítmányon belül természetesen egyforma lapokkal fognak kiszolgálni bennünket.
Fontos tudni, hogy a hagyományos mázas és máz nélküli burkolólapokat csak min. 2,5-3, egyes lapoknál (pl cotto, klinker) 6-8 mm-es fugával lehet burkolni, hiszen, az égetésb?l adódó, a szabvány által is megengedett bizonyos méretpontatlanságot a fugák észrevétlenül fel tudják venni. Azoknak, akik irtóznak a fugák látványától, csak az utólag vágott szél? (ún. rettificato) lapok ajánlhatók. Ezek azonban meglehet?sen drágák.

Különösen fontos a fugával történ? burkolás új épületeknél, ahol a falszerkezet még nem állapodott meg, az id? múlásával kisebb mérték? süllyedés, roskadás, épületmozgás várható. Fugahézag nélkül a kész burkolatunk nem tudná követni ezeket a mozgásokat, s ennek repedésekben, lepattogzásokban adná jelét.
Ma már a fuga sem a régi!  A jó min?ség? fugamasszából szép, tömör felület? fugakitöltés készíthet?, amely könnyen tisztítható, nem rakódik bele a szennyez?dés.

A megfelel? min?ség? ragasztóanyag használatával is sok kellemetlenségt?l és kés?bb, a használat során el?bukkanó, sokszor csak költségesen orvosolható hibától kímélhetjük meg magunkat.  A jó ragasztóra fordított négyzetméterenkénti 50-100 Ft többletköltség a burkolás közben tapasztalható el?nyök miatt a ráfordított munkában hamar megtérül. A frissen felragasztott csempék nem csúsznak el a helyükr?l, ugyanakkor van még lehet?ségünk finoman igazítani.
A ragasztás különösen fontos a padlók esetében. A fogasléccel, egyenletesen felhordott ragasztónak a burkolólap minden pontját alá kell támasztania. Miel?tt a burkolótól átvennénk az elvégzett munkát, ajánlatos egyenként, finoman végigkopogtatni a lapokat vagy egyszer?en kemény sarkú cip?ben végigsétálni rajtuk. A spórolásból foltokban, hézagosan felkent ragasztó következtében a burkolatunk kongó hangot ad. Ezeken a helyeken néhány hónap múlva, a használat során megrepedt, letörött sarkú lapokkal találkozunk. Kültéri teraszok, erkélyek burkolatainál, a hézagok mentén beszivárgó víz a hiányzó ragasztó helyén felgyülemlik és jéglencsét alkotva, egyszer?en felfeszíti az egyébként megfelel? fagyállósággal bíró burkolólapot.

A padló újraburkolásától ne riasszon vissza a bontással járó felfordulás és por! Lehet?ségünk van a meglév? burkolat bontása nélkül, annak tetejére burkolni. Ehhez egy „tapadóhíd”-nak nevezett, m?gyanta alapú alapozóra van szükségünk, melyet minden jó nev? csemperagasztóhoz be lehet szerezni a szakkeresked?knél. El?z?leg gy?z?djünk meg arról, hogy a régi burkolatunk biztosan áll a helyén, nem mozog, billeg, az esetleg hiányzó vagy hiányos lapok helyét kisímíthatjuk csemperagasztóval. A por és zsírmentes felületre felkent alapozó száradása után kezd?dhet a burkolás.
Sokan –sajnos még burkoló szakemberek is- úgy hiszik, hogy padlóf?tés esetén fagyálló burkolólapot kell használni. Ez bizony tévedés! Ebben az esetben nem fagyállóságra van szükség, hanem arra, hogy a f?tött aljzatbeton a ráragasztott burkolat alatt szabadon mozoghasson. Az égetett kerámia burkolólapok h?mozgása gyakorlatilag nulla, s ebben nincs különbség a fagyálló, és a beltéri lapok között. Ebb?l következik, hogy a ragasztónak és a fugázó anyagnak kell rugalmasnak- más néven flexibilisnek (és nem feltétlenül fagyállónak!)-  lennie.  A burkolatban 20-25 m2-ként (de mindenképpen az aljzat tagolásával megegyez?en) tágulási,ún. dilatációs hézagokat kell hagyni, melyeket szilikon fugával vagy speciális gumibetétes profilokkal kell kitölteni.